Aki kíváncsi, hamar megöregszik. (Én már csak tudom, mert kibaszott hamar öregedtem.) - Aki minden ajtón beles, minden titkot meg akar tudni és mindig csak „jelentést kutat jelenségben”, az előbb-utóbb szembesülni fog olyan dolgokkal is, amelyekre már nem tud reflektálni. (Még ha olyan…

Bírkózás a Gyáni-Kövér Kövérre eső részével… - Ez a két szerző a kilencvenes években megírta Magyarország társadalomtörténetét a reformkortól a második világháborúig. Csakhogy, míg Gyáni Gábor tudta, hogy hogyan kell a Horthy-korra vonatkozó anyagot rendszerezve közrebocsátani, Kövér Györgynél a 19.…

Nem vagyok benne biztos, hogy nem kéne lefuttatnom egy vasalást a fehér ingemen. - A szükséges frissítések ugyan nagyjából telepítve vannak, de sosem árt, ha az ember a rendelkezésre álló legújabb verziót tudja villantani. Hiszen az arculati elemek korszerűsége és eleganciája fontos eleme a…

Most, hogy már több, mint egy hónapja írom az Ötletjegyzéket, kijelenthetem, hogy pontosan tudom: stílusban, színvonalban, karakterben erősen különböző írások halmazáról beszélünk. Ám mindjárt azt is hozzá kell tennem: leszarom. Magasról… - Nem akarom ugyanis szerkeszteni ezt a szöveget – nem akarom…

Goethe és Puskin érzelmessége. - Goethe-től a Werther nekem túl sok, túl dagályos, túl passzív-agresszív volt. De a Vonzások és választások mindig is lenyűgözött, pedig a nagy része aljas, ájtatoskodóan felvilágosultkodó képmutatás (ezért nem állhatom például Rousseau-t sem, az "ész századának" egy…

Jaj, a lábam, Jaj, az orcám odavan! Benga állat megrugdosott csúfosan! // Átkozott a görcsös fasza, s pofája, átok szálljék kínjaimért házára! // Csábítólag kandikált a punci rám! Bár nem látszék, lelkemmel én láthatám. // Miért ád az isten ilyen kagylócskát? Miért, kérdem, ha ő biz nem nékem ád? //…

Nem volt probléma az ilyesmi soha a nagyhatalmi politikának. - Mióta a 17-18. században csak megalapozódtak a doktrínái, erre a menüettre, erre a valcerre járta a parókanép. Régi hasonlat a nagyhatalmi poitikára a tánc: már a vesztfáliai békéről is készültek olyan gúnymetszetek, hogy az európai…

Úgy indult az egész, mint egyike ama tündérmeséknek. - Legkisebb királyfi volt, aki megküzd a királyságáért. Hihetetlen, de az is ő volt – ez az elstricisedett hájpacni, ez a disznófejű nagyúr, a felcsúti gnómtörpe... - Azt szerettük benne, hogy egy másfajta viszonyrendszert hozott be. Hogy úgy…

Mind közül a legkegyetlenebb pedig ez. - Az ember mellérendeltségre teremtetett. A genetikája, a személyisége legmélyébe oltották, kódolták, vésték, billogozták, faragták, nyesték, hogy csak így bír létezni. (Ez az, amit a hazug és ostoba kispolgár csak úgy képes megragadni, hogy: „hát igen, az…

Színház az egész világ. És színész benne minden férfi is nő. - Hát hogyne… Olyan szépnek tetszik mindez így leírva. De Shakespeare nem tette hozzá, hogy a drámák szövegét bizony nem ő írja, hanem dilettánsok. És nem írta oda, hogy az előre megírt szerepek egy törpe és háttérbe szorított kisebbség…