Bírkózás a Gyáni-Kövér Kövérre eső részével… - Ez a két szerző a kilencvenes években megírta Magyarország társadalomtörténetét a reformkortól a második világháborúig. Csakhogy, míg Gyáni Gábor tudta, hogy hogyan kell a Horthy-korra vonatkozó anyagot rendszerezve közrebocsátani, Kövér Györgynél a 19. századra vonatkozólag egyszerűen hiányzik ez a fázis. Munkája, ki merem jelenteni, hányaveti és nehezen áttekinthető. Feldolgozása komoly elmeenergiák felszabadítását igényli... - Egyszer volt szerencsém megszemlélni őt kutatás közben, a Magyar Tudományos Akadémia levél- és kézirattárában. Mohón és lelkesen hajolt az írott források fölé, s bármi is foglaltathatott azokban, szemlélhetésük és feldolgozásuk hallatlan örömmel töltötte el a Mestert. Órákon keresztül uralgott mosoly a fizimiskáján.- Régi önmagamat juttatta eszembe: ahogy egész könyveket jegyzeteltem ki, szinte szóról szóra, mert a tudás iránti feneketlen vágyam mindent felülírt és minden gátat elmosott. Ettől lettem aztán csapongó, széteső, nehezen követhető. Jegyzetelésben csakúgy, mint a közbeszédben… Ám aztán valahogy mégiscsak felnőttem. Megtanultam nagyjából kiemelni a lényeget és kiszűrni a fontos információkat. - Vajon Kövér György (számos monográfia és tanulmány avatott szerzője, a magyar társadalomtörténeti kutatás doyenje, historikus nemzedékek nevelője és mentora) átesett már ezen a fázison?