Ötletjegyzék

Ötletjegyzék

12.

2016. április 26. - Szollo

A retrowave is egyetlen monumentális zenemű… - Amikor évekkel ezelőtt elképzeltem az Action City című soha meg nem valósult projektemet, tudat alatt már egészen biztosan éreztem, hogy jönni fog vissza a nyolcvanas évek. Milyen dögös tollrajzokat készítettem hozzá, miközben elképzeltem a kokós Miami elit történetét, tele dekadenciával, mocsokkal, kirobbanóan fantáziadús szexszel neonbetűk tetején, keresztül-kasul a pink évtizeden és egy olyan beteg világon, amit például sosem mutattak be a Miami Vice-ban… - Az Action City ötletét egyébként nem a Miami Vice ihlette, hanem egy Kim Wilde-szám, ami igazi kiaknázatlan retrowave-telitalálat – lehetne, ha valaki kiaknázná. Aztán össze lehetne alá vágni valami dögös főcímet, és a Showtime, vagy az HBO már gyárthatná is hozzá a sorozatot, 12 részes, korabeli tornadressz feszességű évadokkal, ahol a hangsávban össze-vissza keveredik a retrovawe és a korabeli popzene... - A kérdés már csak az, hogy lehetne a kettőt leválasztani egymásról? - ...Nos, azt, hogy nem csak én szerettem bele határtalanul a pink évtizedbe, alapvetően jelzi a tény, hogy a retrowave egy olyan neo-műfaj, amely nem sokban különbözik az eredetitől. A neoreneszánszot, a preraffaelitákat vagy akár azt az exploitation újhullámot, amit pár éve a Grindhouse vagy a Machete indított el, markánsan le lehet választani az originál román vagy a Raffaello előtti művészetről – és a Tarantino-féle Django-t is bajosan lehetne összefüggésbe hozni az eredetijével. - A retrowave viszont olyan, mintha a nyolcvanas évek meghosszabbítása lenne. Mintha a patak, ami valamikor 1990 tájékán alábukott a mélybe, most ismét felszínre törne. És jönne vissza az az italo disco, és ugyanazok a zombifilmzenék, és ugyanaz az 1985 tájékán megszületett ős-glam... – hogy a pornó-soundtrackekről már ne is beszéljek… Csak éppen most szöveg nélkül. Többnyire. - Bár nem feltétlenül. - A lényeg azonban így is, úgy is ugyanaz: ez maga a pink decade gyönyörű, lefegyverző, legmélye... Még a hangszalag is betorzít itt-ott – és fasz se veszi észre, hogy azt mesterségesen pakolták oda… - Minden beteg taktus egy-egy beteg aktus…

A bejegyzés trackback címe:

https://otletjegyzek.blog.hu/api/trackback/id/tr488666058

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása