Nagyon nem mindegy, hogy hogyan alszom és mennyit. És az sem, hogy mit csinálok a felkelés utáni egy órában… - Hiába a szigorú régieknek valahol mégis igazuk volt, amikor az ördög ágyának hívták azt a megszenteletlen fekhelyet, amelyről ébredése után az ember nem munkának, a teendőknek, a feladatnak nézett utána, hanem ott lopta a napot és istentelenkedett. - És nyilvánvalóan nem véletlen az sem, hogy a profi sakkozók mindig csak az indításokat gyakorolják. Semmi mást, csak azt, hogyan kell indítani… - Ezért és itt szabtuk el a rendszerváltást is: túl sokáig múlattuk az időt az ördög ágyában, egy új nemzeti ébredés, egy forradalmi önszerveződés helyett. Pedig nagyon igaza volt Csengey Dénesnek és Cseh Tamásnak, amikor arra figyelmeztettek, hogy „most lenne időben, új erőre kapni...” - Hát, jelenteném az illetékes elvtársaknak, hogy „most már aztán szabhatjuk...”. Nem tetszettünk forradalmat csinálni – meg is nézhetjük magunkat, kérném tisztelettel.